Post by Nemezis on Aug 20, 2008 0:46:52 GMT 2
Neko fél-szellemek: Egykoron, az Alsó Síkon, bérgyilkosok, tolvajok és profi vadászok voltak, és haláluk után a Felső Síkon e lényekként éledtek újjá, a Szellemek dimenziójának legjobb vadászaiként. Külsőre, néhány jellegzetes különbségek, mint például a férfiak állati farka – ami a gerincükből fejlődött ki és az egyensúlyozást segíti -, a nők visszahúzható, éles karma és nem utolsósorban mindkét nemnek a nagy, fejük tetején, vagy fejük oldalán kinövő, kisebb-nagyobb, szőrös macskafülek. Csontvázuk és izomzatuk is másképp fejlődött ki, csontozatuk nagyon rugalmas, képesek még a levegőben úgy forgatni testüket, hogy talpra érkezzenek, illetve izomzatuknak hála képesek testmagasságuk másfélszeresét megugrani – úgy 160 cm magasak -. Látásuk és hallásuk a fajnak igen kifinomult, képese látni a sötétben és a legkisebb neszt is képesek meghallani, ám ők olyan halkan és ügyesen képesek lopakodni, hogy azok, akik igen jó hallással is rendelkeznek csak akkor veszik észre, ha már közvetlen közelükben settenkednek. Társadalmilag anarchikusak, ugyan kisebb csoportokba, úgymond falkákban élnek, de egyéni szabadság él náluk, csupán akkor képesek egyhangúan dönteni, ha vadászatról vagy harcról van szó. Mágikus képességeket teljesen hasztalannak tartják, így ha valamelyikben meg is található ez az erősebb erő, akkor is figyelmen kívül hagyják, ők csakis a vadászatnak élnek! A Neko-k számára rituális folyamat is egyben a vadászat, a gyermekek így érnek felnőtté, ezzel engesztelik ki a „Természet szellemét”, kinek minden éjszaka táncot járnak el a tűz körül, és az elejtett vadak csontjait a tűzben égetik el, ezzel mutatva azt, hogy tisztelik a természetet, és hitük szerint, ha az elhunytak maradványait elégetik, és tánccal „kísérik” el lelkét, akkor egy idő után újra feltámad, és visszakerül a természet körforgásába. Nagyon jó harcosok, kik képesek vasból készült fegyvereket, illetve összetett íjakat és ruházatot készíteni. A férfiak azok, kik kardokat, illetve pengéket forgatnak, és brutális testi erejüket, illetve rajtaütésszerű támadásaikkal végeznek az ellenféllel, míg a nők az íjukat használják, hogy a vadat, illetve az ellenfelet rejtekükből, igen nagy távolságban képesek legyenek leteríteni, illetve a szükség idején karmaikat használják, hogy felkoncolják áldozataikat, ki is fejlesztettek egy külön harcmodort erre, amit csak és kizárólag a nők művelik. Minden harmadik évben párzási rítus veszi kezdetét, mikor a férfiak megküzdenek egymással a nők kegyéért, olykor halállal is végződhet ilyen harc. Ez a szokás azért maradt fent, hogy a nők csakis erős gyermekeket szülhessenek, gyengéknek a Neko-k között nincs hely. A nők kilenc hónapig hordják gyermekeiket, majd az idő letelte után négy-öt Neko félszellem kölyköt hoznak a világra. A kicsinyek igen hamar fejlődnek ki, három éves korukban már részt vesznek a vadászatokon, illetve tizenkét éves korukban már ivarképesek, és az átlagéletkoruk általában nyolcvan-száz év lehetséges. A Neko-k csak nappal vadásznak, akkor nádból, vagy faviskókból álló falujukban csupán néhány őrszem mellett fiatal gyermekek maradnak csak ott, ám éjszakára a vadászok visszatérnek, megünnepelve a szokásos táncukkal a vadászat sikerét, illetve amint ezzel is végeznek, ki-ki megy a kis kuckójába, ahol alvás előtt még esznek, beszélgetnek, vagy szórakoztatják – nem szexuálisan – egymást. A Neko félszellemek a sztyeppés és erdős területeken találhatóak csak meg, mivel sajátos vadászati stílusuk miatt csak olyan helyeken képesek érvényesülni.
