Diplomácia példa

[Kawazoe]

Egy tárgyalást illusztrálunk példa gyanánt, Dermaglen és Kawazoe a résztvevő adminok.

- A tárgyaló felek:
Dermaglen: Trean királyság királya, II. Haryd, és tanácsadója, Godrenor főesperes, a Szent Inkvizíció tagja
Kawazoe: Loraon fejedelemség fejedelme, Tuga, és fia, Kjon

- Szituáció:
Loraon egy még nem keresztény állam, és az Inkvizíció sem működik a területén, valamint lakosságának nagy része ember. Ám egyik része, Nyugat-Erran, amelyet főleg gnómok laknak, fellázad a fejedelemség ellen, hogy függetlenséget vívjon ki. Bár a fejedelemség erői számbeli fölényben vannak, de a gnómok technikai fölényétől folyamatosan vereséget szenvednek. Ezért a fejedelem segítséget kér Trean királyától. Treant azonban csak látszólag irányítja a király, igazából szinte teljesen az Inkvizíció kezében van.

- Célok:
Loraon alapvető célja, hogy akkora segítséget szerezzen, amivel legyőzi a lázadó gnómokat.
Treannak igazából nincsenek céljai, de az azt uraló Inkvizíció célja, hogy Loraont keresztény hitre térítsék, és az ország területén megvesse lábát az Inkvizíció, ezzel egy újabb országot szerezve meg maguknak.

- Helyszín:
A helyszín egy határmenti vár Treanban, azon belül pedig a tárgyaló terem, benne egy négyzet alapú asztallal, egyik felén a Demaglen irányított személyek, másik felén a Kawazoe által irányított személyek ülnek.

- Kezdés:
A fejedelem már előadta a szituációt, a gnómok lázadását, erejüket, és azt, hogy katonai segítséget szeretne kérni, és persze ellenszolgáltatásra is hajlandó, melyet szerződésbe foglalhatnak.

Most pedig Dermaglen következik...

[Dermaglen]

A fejedelem elõadta a helyzetet, és a hangjában érezni lehetett a kétségbeesést. Tényleg elég nagy szarban van az a uralkodó, akit a saját népe gyõz le. Ráadásul több alakalommal. II. Haryd szívesen adott volna segítséget, hiszen a szomszédos királysággal eddig semmi baj nem volt, azonban Godrenor fõesperes felemelte a kezét, jelezve, hogy most kõkemény alkudozás lesz. A fõesperes maga nem volt túl magas rangú egyházi személy, azonban a haldokló érsek helyett jelenleg õ gyakorolta a hatalmat. Az sem volt kétséges, hogy a fõesperes lesz a következõ érsek, ugyanis nagyon jó kapcsolatai vannak a Bíborosok Kollégiumának pár vezetõjével. Õ maga csak egy bábnak számított. Mint ahogy korábban az érsek irányította helyette az országot, úgy most a fõesperes teszi ugyanezt. Ez volt az ára annak, hogy õt annak idején hatalomra segítették. Sõt hatalomba helyezték. Godrenor egészen idáig csak egy régi krónikát olvasgatott, mintha itt sem lenne. Mintha õ csak az egyház egy jelentéktelen képviselõje lenne. A fõesperes rágódott egy percig, majd a királyhoz hajolt és a fülébe súgott valamit. Haryd bólintott, majd a fejedelemre nézett, és lassan valamint egészen halkan megszólalt:
- A segítségnek meg van a maga ára, fejedelem barátom. Ez az ár pedig nem más, mint a kereszténység felvétele, és a Szent Inkvizíció papjainak és hittérítõinek a beengedése az országotokba. Azt hiszem ez nem túl nagy ár a gnómok legyõzéséért!
- Pontosan mégis milyen következményekkel járna az Inkvizíció beenegdése? – kérdezett vissza az ifjú herceg.
- Mindenkinek az igaz hitre kell térnie. A papok megépítik templomaikat, és megszervezik az egyházmegyéket. Valószínûleg nem alapítanak új érsekséget Loraon –ban, így a minálunk lévõ érsekség lenne az ottani egyházszervezet feje. Az eretnekek ügyében itt döntenének. Továbbá a pápai bullák kiadása is kötelezõ érvényû lenne, mint minden országban… - fejezte be a mondandóját a király. A fõesperes mozgolódni kezdett, majd halkan, kenetteljesen hozzátett még egy apróságot:
- A klérus pedig adómentességet élvez.

[Kawazoe]

- Értem, szerintem megold... - kezdte volna a fejedelem, mikor fia megszakította, és súgott neki valamit. A fejedelem már öreg volt, és a szenilitás is kissé eluralkodott rajta, ezért gyakran az igen művelt és tájékozott fia irányított helyette.
- Nos, - kezdett végül mondandójába a fejedelem fia - figyelembe kell vennünk népünket is, tudják, ragaszkodnak régi hitükhöz, és nem tudjuk, hogyan is reagálnának arra, hogyha az igaz hitet megismertetnénk velük. Úgy gondoljuk, hogy a folyamatos átállás lenne a megfelelő, és mivel mi ismerjük legjobban az országunkat, azt ajánljuk, hogy a segítségünkkel jelöljék ki egyházmegyéiket. Ezen kívül minden bizonnyal megoldható lenne, hogy Loraonban is létrehozzanak egy érsekséget, ezzel az önök dolgát is megkönnyítenénk, és az igaz hitre is előbb áttérne a népünk.

[Dermaglen]

Haryd király lassan nemet intett a fejével, persze ezt az apró mozdulatot senki sem vette észre. Godrenor sem volt odáig a fiú ötleteivel. Valószínûleg még meggyûlhet a bajuk vele. Bár az is igaz, hogy az ifjú nem ismeri a politikai helyzetet itt náluk. Történetesen azt, hogy a fõesperes pár napon belül érsek lesz. És így foggal-körömmel ki akarja terjeszteni a hatalmát. Egy pogány királyságnál nincs jobb hely arra, hogy az ember jól megszedje magát pénzzel. Godrenor bólintott, és mézesmázos hangon megszólalt:
- Értem, királyuram, hogy mire akar kilyukadni – hízelegve beszélt, és a királyuram szót jól megnyomta. – Természetesen a folyamatos átállással nincs bajunk. A maga bölcsessége határtalan, ami nem is csoda, egy királyi sarjtól. Mindazonáltal egy új érsekség nagyon megterhelné a pápai kincstárat. Tudja, mi szegénységet fogadtunk, és bár az idõk során a hívõk megajándékoztak minket mindenfélével, azért még mindig kevés pénzünk van. Éppen ezért egy új érsekség létrehozását nem pártolná a pápa. Nemde egyetért királyuram? De amennyiben úgy kívánja kiemelkedõséged, küldhetek egy követet Õszentségéhez, I. Cornello-hoz, hogy ítélkezzen az ügyben.

[Kawazoe]

Az öreg fejedelem már készült rá, hogy mondjon valamit, de végül úgy döntött, hogy a fiára hagyja a továbbiakat, természetesen addig, amíg fia hibát nem követ el, de valljuk be, minél öregebb lesz, annál rosszabb az ítélőképessége. Furcsa mód ezt a fejedelem is tudta magáról, de minél öregebb volt, annál nehezebben tudta elviselni.
- Úgy gondolom, - kezdett bele a fejdelem fia mondandójába - hogy nem szükséges még Őszentségéhez követet küldeni, sőt, ha ez szükséges lesz, akkor megkeresztelkedésem után én magam állok elé kérésemmel. Ezen kívül az anyagiakkal ne törődjön, egy új érsekség sem kerülhet olyan sokba, ha sikerül visszafoglalni a gnóm területeket, utána lesz elegendő anyagi hátterünk ahhoz, hogy egy újabb erős érsekséget hozzunk létre, a keresztények egy újabb bástyáját, amit minden bizonnyal Őszentsége is támogatna. Azon kívül a népes és nagy területű országunk és Trean összevonása egyetlen érsekségben minden bizonnyal nagyon fárasztó terhet róna az érsek számára, aki, amint értesültünk róla, mostanában nem örvendhet jó egészségi állapotnak.

[Dermaglen]

A király majdnem sóhajtott, de inkább visszafojtotta magába. A fõesperes nehéz alkudozás elõtt állt. És ha nem jár sikerrel, akkor bizony napokig dühöngeni fog. Kénytelen lesz õ irányítani az országot mindenféle tanácsadók nélkül. Sõt még az is lehet, hogy a fõesperes rajta vezeti le a dühét, és kiátkoztatja az egyházból. Bár ez csak egyszer fordult elõ, és azért, mert egy tárgyalás folyamán aláásta a fõesperes szavahihetõségét. Azóta igyekezett ezt kerülni. Godrenor elõször dühösnek tûnt, habár jól palástolta azt, így csak õk, Haryd vehette észre, aki már egy évtizede ismerte a papot.
- Természetesen, királyuram, amennyiben gondolja, Ön is nyugodtan a Pápa elé állhat! Õszentsége minden bizonnyal örömmel venné egy ilyen nagyformátumú személy látogatását az udvarban –mondta továbbra is nagyon mézesmázas, kenetteljes hangon. – A legjobb az lesz, ha az Istenhez a legközelebb álló dönt ebben a dologban. Nagyon örülök továbbá királyuram, hogy lelkén viseli egy szerény fõpap életének az alakulását. Természetesen tájékoztatom majd az érsek atyát, aki valószínûleg nagyon boldog lesz, hogy ilyen fontos emberek is szívükön viselik az õ életének az alakulását.
- Az érsek betegeskedik, azonban nincs semmi komolyról szó. Az érsek még csak 50 éves, és a pestist is túlélte. Egy kis nátha nem fogja elvinni – szólt közbe Haryd. A fõesperesnek szüksége volt egy kis támogatásra, így hát megadta neki.
- Isten háromszor is csodát tett vele az életében. Valószínûleg szentté avatják majd, miután évtizedek múlva kileheli a lelkét – folytatta a fõesperes szokott hízelgõ hangnemében. – A gnómok legyõzése, azonban királyuram nem olyan egyszerû. Ki kell átkozni az adott terület gnómjait, és utána egy keresztes hadjáratot kell indítani. Higgye el fenséges királyuram, ez nagyon sok pénzbe kerül.
- A hit védelméért áldozatokat kell hozni – felelte Haryd. A fõesperes elégedetten bólintott. Végre a király is ráérzett, hogy milyen jó csapat lennének õk együtt.
- Pontosan, Haryd király. Azonban itt sok pénz fog elúszni. Utána Õszentsége már nem biztos, hogy szeretne újabb csillagászati összegeket költeni egy érsekségre. De ha mégis így van, akkor az akár évekig húzódhat. Mindazonáltal Õszentsége valószínûleg engedni fog magának, fenséges királyuram.

[Kawazoe]

- Elnézésüket kérem, de én csak barátom, II. Haryd király katonai segítségét kértem! - mondta egy kicsit mentegetőző hangnemben az öreg fejedelem, de aztán fia éles pillantása után nem folytatta.
- Édesapám arra célzott, - folytatta a fejedelem fia diplomatikus hangnemben - hogy mindössze Trean segítségét kérjük, nem szükséges, hogy az Inkvizíció a mi világi hadakozásunkra költsön, főleg, ha egy új érsekség létrehozására sincs anyagi háttere. Nem szeretnénk egy kis háborúsággal tönkretenni a Szent Inkvizíciót. Nem gondoljuk, hogy szükségünk lenne egy kiátkozásra és keresztes hadjáratra, hiszen itt mindössze arról van szó, hogy egy elismert állam területén lázadók bolygatták meg a rendet, aminek helyreállítása a környező államok érdeke is, ezen belül Treané, Honerané és Ulaité is, de mi még csak Treanhoz fordultunk segítségért //megjegyzés: Loraon nyugati szomszédja Trean, északi szomszédja Honeran (szintén keresztény, saját érsekséggel), keleten tenger határolja, déli szomszédja pedig Ulait is pogány állam, de ott egyre elterjettebb az iszlám//. A kiátkozás és a keresztes hadjárat megszervezése szerintünk túl sok időt venne igénybe és felesleges lenne akkora erőket felvonultatni a lázadók ellen. Ezen kívül már maga a népünk keresztény hitre térítése is több évet vehet igénybe, ez idő mellett egy érsekség felépítése és megszervezése kevés időnek számít. Ám saját véleményem szerint még felesleges erről beszélnünk, előbb talán a keresztény hitre térítéssel kéne foglalkoznunk, és persze a lázadók leverésével és csak utána az egyházmegyék és az érsekség kérdésével. Ám ha nem bíznának bennünk, szavamat adom, hogy a tárgyalás után azonnal megkeresztelkedem, és ezzel bizonyítom hitem!

[Dermaglen]

Haryd csendben ült a királyi széken, és közben a fejedelmet és a fiát tanulmányozta. Godrenor most némileg rossz irányba terelte a tárgyalásokat, azonban valószínû, hogy fél percen belül kihúzza magát a csávából. A pap szerényen bólintott, és most ájtatos hangnemben szólalt meg.
- Örülök annak, hogy a szomszédos királyságot ilyen éleslátó, bölcs és jámbor emberek kormányozzák. Természetesen szívesen megkeresztelem magát a tárgyalások után, és ezzel elnyerheti az Egyetlen Isten, a Megváltó a Messiás bûnbocsánatát, és meggyõzõdésem, hogy a csatában Isten oltalmazó keze fogja magát és harcosait védeni. Isten áldása fogja kísérni útjukat, és a gyõzelem nem marad el! Elnézését kérem jámbor és bölcs királyuram, amiért olyan kisstílû dolgokra tértem rá rögtön, mint a keresztes hadjárat és a már jelentéktelen dolgok. Hiszen nekünk, papoknak az a legfontosabb feladatunk, hogy Anyaszentegyházunk segítségével terjesszük az igaz hitet, és minél több embert nyerjünk meg Krisztus ügyének. Örülök annak, hogy emlékeztetett mindezekre, bölcs királyuram.
Haryd, ha nem ismerné egy évtizede a papot, akkor még könnycsepp is jött volna a szemébe, és mély vallásos áhítattal borult volna a pap lába elé. Azonban ez most csak egy csel volt arra, hogy a fejedelmet kijátssza. Egyszerre tisztelte ezt a az embert, és undorodott tõle. A pap felé pillantott, mire a király megszólalt.
- Csapataink természetesen örömmel segítenek a maguk megsegítésére, és bizton állíthatom, ennél jobb segítséget keresve sem találhatnak máshol!

[Kawazoe]

- Nagyszerű, de mi nem fogjuk kényszeríteni a népet arra, hogy... - fogott volna mondandójába a fejedelem, de a fia a vállára helyezte a kezét, majd a fejedelem felállt a tárgyalóasztal mellől.
- Elnézésüket kérem, de nem érzem jól magam, egy kicsit ki kell mennem a szabad levegőre, a fiam mindenben helyettesít, nyugodtan folytassák csak a tárgyalást. - meghajolt, majd elindult kifele a teremből.
- Nincs ellenükre, hogy velem folytassák a tárgyalást? - szólalt meg a fejedelem fia.

[Dermaglen]

- Isten színe elõtt minden ember egyenlõ, így az Anyaszentegyház elõtt is – szólalt meg bölcs hangon a fõesperes.
- Természetesen, nekem sincs ellenemre az, hogy magával tárgyaljak – bólintott beleegyezõen a király.
- Akkor kérem folytassuk ott, ahol abbahagytuk – szólalt meg ismét Godrenor fõesperes.

[Kawazoe]

- Nos, örömömre szolgál, hogy Trean kész felajánlani segítségét. - kezdte beszédét a fejedelem fia - Ez esetben hajlandóak vagyunk beengedni a téríteni kívánó papokat, majd a lázadás leverése után teljes anyagi támogatásunk mellett is elkezdhetjük Loraon teljes áttérését keresztény hitre. Erre a biztosíték nem lesz más, minthogy kedves főesperes urunk megkeresztel engem. Persze meg kéne még beszélnünk, hogy milyen típusú és méretű segítségre gondolt Trean királya. Úgy gondolom, hogy a lázadás leverése után ráérünk az egyházi határok meghúzására, azaz a Loraonban működő érsekség és az egyházmegyék kijelölésére. Ám ha ennyire előre szeretnének tervezni, már most is megbeszélhetjük a részleteket, de úgy hiszem, hogy keresztelésem után én magam állok a pápa elé az érsekség kérdésében, hiszen egy ilyen horderejű kérdésben talán mégis az Istenhez legközelebb álló személynek kellene döntenie, nem gondolja főesperes uram?

[Dermaglen]

A fõesperes nem látszott zaklatottnak, sõt még halványan mosolygott is. Aprót bólintott, majd ismét megszólalt a korábbi, jól ismert mézes mázos hangján.
- Természetesen, Õszentsége I. Cornello pápa kezében van a döntés joga. A pápa áll a legközelebb Istenhez, így a Mennyei Király mutatja neki a megfelelõ utat. Nem szükséges személyesen Õszentsége elé állnia, sokkal könnyebb lenne, ha követeket küldene. Tudja, Õszentsége eléggé elfoglalt ember, és királyuram látogatása csak még jobban felforgatná az amúgy is sok imádságot nélkülözõ pápa életét.
Haryd királyban ismét felébredt az a kettõs érzés, amit pár perce érzett. Emlékezett a fõesperes módszereire, és bizonyos volt benne, hogy szegény követeket megtámadja majd Ralph Griffith, és sosem érik majd el a pápai udvart.

[Kawazoe]

- Megfontolandó, amit mond főesperes uram... - mondta a herceg, majd, mintha gondolkodna egy kicsit a dolgon, kicsit előredőlt, állát két kezére helyezte, amikkel könyökölt az asztalon, majd pár másodperc csönd után újra hátradőlt, és folytatta - Igen, megfontolandó azon esetre, ha nem lenne alkalmam ellátogatni a mélyen tisztelt pápához. Ám jelenleg semmi akadálya annak, hogy személyesen álljak Őszentsége színe elé és úgy gondolom, sokkal gyorsabban menne a tárgyalás is, ha én magam mennék, mintha néhány követre bíznánk egy ilyen fontos dolgot, így Őszentségének se... ha szabad idéznem... forgatnánk fel annyira az életét.